A tavaszi átvizsgálás kapcsán

Ha a hőmérséklet végre 13 fokra emelkedik árnyékban, itt a megfelelő időjárás a gyors tavaszi átvizsgálásra. Amikor levesszük a takaróanyagot a fészekről, egy pillantással képet kapunk arról, hogy a méhcsalád milyen kondiban van. Fürge, de magabiztos mozdulatokkal kell a fészek közepéből kivett lépen megkeresni a fedett fiasítást. Nem elég anyát megtalálni, nem elég petét, vagy fiatal álcát keresni, teljes bizonyosságot csak a lapos fedelű munkás fiasítás adhat. Minden más esetben a feljegyzésben jelölni kell a bizonytalanság jelenlétét. Sokféle gond felmerülhet:. 

• Lehet teljes anyátlanság - ezt a méhek nyugtalan, szaladgáló viselkedése jelzi, valamint a jellegzetes síró zúgásuk - teendő: anyásítás egyesítéssel (mindig az anyátlan költözik).
• Lehet párzatlan anya - több-kevesebb kikelt és lerágott bölcső jelenléte (itt is lehet nyugtalanság, sírás, kohézió hiánya) - anya levadászása, majd családegyesítés.
• Lehet herepetéző anya - jellegzetes domború tetejű herefiasítás, esetleg már kikelt törpeherék (a szárnyuk túlnyúlik a potrohuk hosszán) - levadászás, egyesítés.
• Végül, lehet kimerült, vagy beteg méhanya - jelzett anya és elszórt, gyakran herefiasítással vegyes fészek egyidejűleg megfigyelhető - levadászás, egyesítés.

Az egyesítésekkel igyekezzünk életképes nagyságra összevonni a méhcsaládjainkat.

Ugyancsak jelölni kell a néptelenséget vagy a ha a mézkészlet hagy kívánnivalót maga után. A tavaszi átvizsgálás két legfontosabb célja:

• meggyőződni a fedett fiasítás jelenlétéről,
• felmérni a mézkészlet nagyságát.

A kaptársor végére érve kiderül, hogy hány problémás méhcsaládunk van. Ezután lehet kombinálni, családokat összevonni (akár kettőnél többet is), mézes keretekkel pótolni az élelemhiányt.
Figyelem: a behelyezett cukorlepény nem pótolja a mézkészletet és érvényes a korábban leírt kritikus tömeg (kb. 4 kg) is, ezt elérve a méhcsalád krízis üzemmódban kezd működni.
Ha nem áll módunkban tartalék mézes keretekkel operálni, válságmegoldásképpen gyárthatunk főzött cukorlepényt (bár én inkább kockacukornak nézem). A kristálycukorból, vízből és némi izocukorból (esetleg mézből) álló élelempótló megteszi az éhhalál ellen, mivel folyékony etetés még nem ajánlott.

Ha ősszel nem sikerült tartalék mézes kereteket kimentenünk, most is kivehetünk azoktól a családoktól, amelyeknél a népesség-mézkészlet arány ezt indokolja. Fontos, hogy a fészekben minél koncentráltabban helyezkedjen el az élelem, a lehető legkevesebb lépet elfoglalva. Gondoljunk arra, hogy a család népessége még mindig leszállóágban van, próbáljunk segíteni nekik a befűtendő légtér csökkentésével.

Melegvizes itató

Tavasszal létfontosságú a tiszta ivóvíz kedvenceink számára. Írtam már a melegített víz előnyeiről, most ismertetném a vízmelegítő "készülékemet".

Hozzávalók tekintetében egy régi dupla üvegű, szétnyitható ablakszárnyból, egy szigetelésből kimaradt polisztirol táblából és két nagyobb méretű fekete kukazsákból sikerült megoldani a "napkollektort".

A ferdén elhelyezett ablak alá került a fóliazsákba csavart polisztirol tábla, míg a másik zsákot a két ablaküveg közé tettem be, miután a közepébe csíkokat vasaltam - ezzel kissé gumimatracszerű kinézetet kölcsönözve a víztárolónak.
Ezután már csak a zsákra illetve az ablakkeret legalacsonyabb pontjára kellett egy-egy picike lyukat applikálni és máris csöpöghet az életadó langyos víz...

A kristályos méz és a méhek

Részlet: Sőtér Kálmán "A méh és világa" c. könyvéből  (Kolozsvár, 1896.)

Cukorlepények behelyezése 2012.

A lepényre két hosszúkás ablakot vágok,

 majd az ablakokkal lefelé helyezem a fészekkeretek tetejére úgy, hogy az ablakkivágások hossza a keretlécekre merőlegesen (nem párhuzamosan!) legyen. Ezáltal egyszerre több léputcából is elérhető lesz az eleség.

Méhzümmögés-diagnosztika 2. (DIY edition)

Ha elég ügyesen tartjuk a kijáróhoz, hallhatjuk a megnyugtató zúgást.

Méhzümmögés-diagnosztika

A méhzúgás a méhésztudomány eddig viszonylag keveset vizsgált területének számított. Most Skócia-szerte mintegy 70 méhkaptárban mérik, rögzítik és analizálják a méhzümmögést.

A figyelőegység ötlete Huw Evans fejéből pattant ki, aki elektronikai mérnökből lett méhésszé. Elmondása szerint a kíváncsiság, hogy megtudja mi játszódik le egy méhcsaládban, néhány rajzani készülő családdal való rossz tapasztalat hatására erősödött fel benne. Evans úr ismerte Eddie Woods, a BBC hangmérnökének az 1950-es években végzett munkásságát, aki a kaptáron belüli hangok analizálására képes eszközt fejlesztett ki.
Mr. Woods állítása szerint, a méhészek által végzett kaptárbontások 90%-a felesleges, mivel a méhcsaládok  többnyire nem igényelnek beavatkozást és a felesleges munkálatok a méhek stresszelésével és a méztermelés visszavetésével járnak. Az általa "apidictor"-nak elnevezett készüléket a beteg, éhező vagy rajzás előtti állapotban lévő családok kiszűrésére készítette. Hátránya azonban az volt, hogy a méhésznek egyszer mégis meg kellett nyitnia a kaptárt, hogy a megfigyelő mikrofont elhelyezhesse.
Mr. Evans készüléke lényegében az apidictor digitális jelfeldolgozókkal korszerűsített továbbfejlesztése, a  különböző zümmögések között differenciálni képes speciális algoritmusokat használ. "A kaptáron belül minden munkafolyamatot más-más hanggal kísérnek a méhek. Tehát ha meg tudjuk hallgatni, és lehetőség szerint elemeire bontani egy kaptárban képződő zajokat, akkor sokat megtudhatunk az adott méhcsalád belső dinamikájáról. Első szándék szerint a rajzás megelőzésére, előrejelzésére használtuk, de az adatok elemzésekor egyéb érdekességekre is bukkantunk. Az adatokból következtethetünk a méhcsalád erősségére, egészségi állapotára, a növekedés dinamikájára és az esetleges rajzási szándékra is." A figyelőegység, amely nem nagyobb egy iPhone-nál (a képen a lapos fekete doboz), rendszeres időközönként méri a fészek hőmérsékletét és a méhek hangját. Az adatok egy központi egységbe kerülnek, amely több jeladó adatait gyűjti be, majd a mobilhálózaton keresztül küldi tovább őket egy szerverre olyan mérésekkel együtt, mint pl. a kinti hőmérséklet.  "Jeladóink arra is lehetőséget nyújtanak, hogy az egyes kaptárak fejlődését külön is figyelemmel kísérhessük, különös tekintettel az évszakok változásaira, illetve az alkalmazott kezelések hatásaira."

Forrás: http://www.bbc.co.uk/news/technology-16114890

Mr. Evans megfigyelései szerint egy beteg méhcsalád hangja jelentősen különbözik az egészségesétől. A betegségek hang szerinti megkülönböztetése még folyamatban van. A méheknek nincs ugyan fülük, mégis a zümmögés fontos szerepet tölt be egy család együttélésében; ezt támasztja alá az is, hogy a lépeket gyakran alakítgatják át, a rezgések optimális terjedése érdekében. A kaptár sötétjében a látás korlátozott és a kémiai jeladás lassú, így a hangok szerepe lényegesen felértékelődik. Előreláthatólag jelentős felfedezések várhatók még ezen a kevéssé ismert területen.

Az eredeti cikk elolvasható a BBC News online oldalán.

Propolisz - a természet antibiotikuma

A kaptárból kinyert termékek közül a legnépszerűbbek a méz, a viasz és a virágpor. Van azonban két másik termék, nevezetesen a propolisz és a méhpempő, melyek kevésbé közismertek. A propolisz, a kezdő méhész első benyomásai szerint az a ragacs, amelyik összekeni, bebarnítja a vadiúj méhészkesztyű ujjait, vagy a kezet festi be lemoshatatlanul. Népi nevén méhszurok az oka, hogy a keretek mozgatása nem megoldható puszta kézzel, előbb az ún. kaptárvassal kell meglazítanunk a leragasztott keretléceket. A propolisz olyan anyag - a mézhez hasonlóan - ami eredetileg növényi termék, ám kisebb átalakításon megy keresztül a kaptáron belül. Összetevői közt legalább ötven anyag szerepel, ezek általában a klímára jellemző és a közvetlen környezetben megtalálható gyanták, növényi balzsamok, esszenciális olajok és némi virágpor.

De inkább lássuk, mit ír erről Sőtér Kálmán "A méh és világa" c. könyvében (Kolozsvár, 1896.):

(Elnézést kérek az olvasóktól - úgy tűnik a blogger képtelen 3, közvetlenül egymás alá helyezett képet kezelni.)