Betonkeverőt a nappaliba!

A cukorlepény készítés lázában égve sokan sokmindenre ragadtatják magukat, főleg, ha a ház asszonya épp nem tartózkodik otthon.

Gondolom, a méhész feleségek szemöldöke kellőképpen felszalad a videó láttán.

Cukorlepények behelyezése 2012.

A lepényre két hosszúkás ablakot vágok,

 majd az ablakokkal lefelé helyezem a fészekkeretek tetejére úgy, hogy az ablakkivágások hossza a keretlécekre merőlegesen (nem párhuzamosan!) legyen. Ezáltal egyszerre több léputcából is elérhető lesz az eleség.

Cukorlepény recept (egy a sok közül)

Gyógyszerrel vagy gyógyszer nélkül is bevált:
20 kg porcukor, 2 kg tejpor, 4,5 l méz vagy izocukor, 25 g aszkorbinsav (C-vitamin), szükség esetén 4-5 dl víz.

Beadásra kész 80 dkg-os lepények

Megérzik-e a méhek a tavaszt?

Kicsit bulváros a cím, de vegyük egy pillanatra komolyan. Csak feltételezéseink vannak természetesen, ezek úgy szólnak, hogy a méhek bent, a kaptár (odú) sötétjében érzékelik a napos órák számának növekedését(?). Én csak annyit mondhatok, hogy ilyenkor február végén már gőzerővel folyik bent a munka. Ez a tevékenység legfőképpen a hő termeléséből áll, azt a bizonyos 36 fokot biztosítandó, ami a fiasítás neveléséhez szükséges. Kell továbbá méz, és víz is a pempő készítéséhez. A méz adott, a vizet pedig mi biztosítjuk nekik fólia (tehetősebbeknek: hőtükrös fólia) takarással. Ha jól takartunk, - "dunsztba" mondaná Hegedűs doki, akkor a hőmérséklet különbség miatt a takaró belső oldalán lecsapódik, vízcseppeké alakul a páratartalom egy része. Ez éppen elegendő, és a család nagyságával, vagyis hőtermelő képességével arányos mennyiség (túl sok nedvesség, vagy itató hűtené a fészket). Ha megvan a meleg, a dolgozók kitakarítják, előkészítik a fészek közepén lévő sejteket és az anya petézni kezd, amint pempővel kezdik etetni. A fehérje alapú pempő nagy kincs a méhek világában, ilyenkor tél végén különösen. A nyár végén betárolt fehérje (virágpor) mennyisége és minősége meghatározó fontosságú lehet a méhcsalád fejlődésére addig, ameddig elegendő mennyiségű virágport tud biztosítani a tavaszi táj. A virágpor nagyon sérülékeny anyag, könnyen penészedik, főleg abban a párában, ezért a méhecskék még frissiben besilózzák - betömködik, begyömöszködik fejükkel azoknak a sejteknek az aljára, ahol majd elkezdik a fiasítás nevelést télen, és mézzel "légmentesen" lepecsételik. Így kéznél van a kellő mennyiség. Persze megváltozik a helyzet ha az okostojás méhész elkezdi össze-vissza cserélgetni a lépeket a betelelési munkák buzgalmában!

életjel - a téli röpnyílásnál megolvad a hó

Tehát megindul az élet a kaptárban és ezzel együtt a mézfogyasztás is megugrik. Aki kevés mézzel telelt be, kezdhet izgulni. Könnyen megtörténhet, hogy kitart a hideg idő márciusban is, és ha elfogy az élelem a méhcsalád által fedett sejtekből, a méhecskék nem vándorolnak tovább a kaptárban, mert nem hagyják kihűlni a fiasítást. Éhezés lép fel, és elpusztul a család. Ezt megelőzendő adnak be "gyorssegélyként" porcukor és méz keverékéből gyúrt gyurmaszerű állagú un. cukorlepényt. Februárban szokás beadni, a fészeklépek tetejére fektetve. Végtelen sok recept létezik, nagy lelkesedéssel készítik és adják be a méhészek. Személy szerint azt gondolom, hogy a lepény legfőbb feladata, hogy megnyugtassa a méhész lelkiismeretét, elfoglaltságot biztosítson a méhésznek, és alkalmat arra, hogy végre "bogarászhasson" egy jóízűt.