Szezonértékelés, avagy egy senkinek sem jó helyzet

Egy mondat az ajánlott írásból: "Összességében kevesebb akácméz termett idén, mint a tragikus 2010-ben."

Ez fááááááj!

Jó-e, ha szelídek a méhek?

Szuperméheket loptak Németországban. Úgy tűnik, sikerült kitenyészteni a tökéletes méheket - főznek, mosnak, takarítanak - csak éppen saját magukat képtelenek megvédeni...

Tenyészkódot a kaptárakra

Ez év június elsején hatályba lépő friss rendelet szerint "...az állattartó köteles a tenyészkódot a kaptárak külső felületén, jól láthatóan, legalább 20 milliméteres számokkal feltüntetni. A kódot égetéssel, vagy korróziónak ellenálló hordozón úgy kell elhelyezni a kaptáron, hogy azt ne lehessen eltávolítani."

Forrás: omme.hu

2012/04/26 update: megjelent a 38/2012 VM rendelet.

OMME jelentés az akác fagykárra vonatkozóan

http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=1237&Itemid=47

A helyzet lesújtó.

Méhzümmögés-diagnosztika

A méhzúgás a méhésztudomány eddig viszonylag keveset vizsgált területének számított. Most Skócia-szerte mintegy 70 méhkaptárban mérik, rögzítik és analizálják a méhzümmögést.

A figyelőegység ötlete Huw Evans fejéből pattant ki, aki elektronikai mérnökből lett méhésszé. Elmondása szerint a kíváncsiság, hogy megtudja mi játszódik le egy méhcsaládban, néhány rajzani készülő családdal való rossz tapasztalat hatására erősödött fel benne. Evans úr ismerte Eddie Woods, a BBC hangmérnökének az 1950-es években végzett munkásságát, aki a kaptáron belüli hangok analizálására képes eszközt fejlesztett ki.
Mr. Woods állítása szerint, a méhészek által végzett kaptárbontások 90%-a felesleges, mivel a méhcsaládok  többnyire nem igényelnek beavatkozást és a felesleges munkálatok a méhek stresszelésével és a méztermelés visszavetésével járnak. Az általa "apidictor"-nak elnevezett készüléket a beteg, éhező vagy rajzás előtti állapotban lévő családok kiszűrésére készítette. Hátránya azonban az volt, hogy a méhésznek egyszer mégis meg kellett nyitnia a kaptárt, hogy a megfigyelő mikrofont elhelyezhesse.
Mr. Evans készüléke lényegében az apidictor digitális jelfeldolgozókkal korszerűsített továbbfejlesztése, a  különböző zümmögések között differenciálni képes speciális algoritmusokat használ. "A kaptáron belül minden munkafolyamatot más-más hanggal kísérnek a méhek. Tehát ha meg tudjuk hallgatni, és lehetőség szerint elemeire bontani egy kaptárban képződő zajokat, akkor sokat megtudhatunk az adott méhcsalád belső dinamikájáról. Első szándék szerint a rajzás megelőzésére, előrejelzésére használtuk, de az adatok elemzésekor egyéb érdekességekre is bukkantunk. Az adatokból következtethetünk a méhcsalád erősségére, egészségi állapotára, a növekedés dinamikájára és az esetleges rajzási szándékra is." A figyelőegység, amely nem nagyobb egy iPhone-nál (a képen a lapos fekete doboz), rendszeres időközönként méri a fészek hőmérsékletét és a méhek hangját. Az adatok egy központi egységbe kerülnek, amely több jeladó adatait gyűjti be, majd a mobilhálózaton keresztül küldi tovább őket egy szerverre olyan mérésekkel együtt, mint pl. a kinti hőmérséklet.  "Jeladóink arra is lehetőséget nyújtanak, hogy az egyes kaptárak fejlődését külön is figyelemmel kísérhessük, különös tekintettel az évszakok változásaira, illetve az alkalmazott kezelések hatásaira."

Forrás: http://www.bbc.co.uk/news/technology-16114890

Mr. Evans megfigyelései szerint egy beteg méhcsalád hangja jelentősen különbözik az egészségesétől. A betegségek hang szerinti megkülönböztetése még folyamatban van. A méheknek nincs ugyan fülük, mégis a zümmögés fontos szerepet tölt be egy család együttélésében; ezt támasztja alá az is, hogy a lépeket gyakran alakítgatják át, a rezgések optimális terjedése érdekében. A kaptár sötétjében a látás korlátozott és a kémiai jeladás lassú, így a hangok szerepe lényegesen felértékelődik. Előreláthatólag jelentős felfedezések várhatók még ezen a kevéssé ismert területen.

Az eredeti cikk elolvasható a BBC News online oldalán.

Meglehetősen hosszú a lista...

Ismerőseim közül többen is tervezik méhcsaládok vásárlását. Elsősorban nekik, de mindenkinek ajánlom figyelmébe a MÉHÉSZET-ben havonta megjelenő méhegészségügyi zárlatos települések aktuális névsorát.

NB Kecskemét már nem szerepel rajta! :-)

 

Az EP Mezőgazdasági Bizottsága elfogadta a méhészeti jelentést - az olcsó cukor javaslata elbukott!

Erről a jelentésről itt már esett szó ezen az oldalon. A jelentés összefoglalást nyújt a méhészeti ágazat helyzetéről és kihívásairól, ill. javaslatot tartalmaz az antibiotikum szermaradvány problémájának megoldására.
Az anyagot Tabajdi Csaba EP képviselő nyújtotta be, a három magyar bizottsági tag egyike. A másik két tag ingerküszöbét láthatóan nem érte el ez az ügy. A jelentést itt, a róla készült MTI jelentést itt lehet megtalálni.
Néhány sort idéznék: "Nagy veszteség, hogy az európai jobboldal nem támogatta azt a javaslatot, amely a méhek téli táplálására szánt cukrot  ipari cukor  kategóriába sorolta volna, biztosítva ezzel, hogy a méhészek kedvezőbb áron juthassanak hozzá a piacon. További erőfeszítés szükséges, hogy a plenáris ülés végszavazásán a kezdeményezés megfelelő támogatást kapjon."

OMME közlemény!

Forrás:  OMME

"Jelölt nádcukor

2011. 09. 14.
 
A Magyar Cukor Zrt. tájékoztatása szerint a boltokba került hazai finomítású nádcukor külön jelzés alapján azonosítható. Mind az 1 kg-os, mind az 50 kg-os kiszerelés egyaránt rendelkezik megkülönböztető jellel, a nád eredetre utaló „N” betűvel.
Telephelytől függően a következő kódok találhatók a csomagoláson:
Pl.
Kvar.N 21.07.2011. műszak,
K.N 21.07.2011. óra perc,
L 21.07.2011. P.N,
21.07.2011. S.N."

Az Európai Bíróság döntést hozott: a GMO méz létezik, és engedélyköteles

Újra a Monsanto és a Bacillus thuringiensis (BT) ellen mérget termelő kukoricája a főszereplők. Az utóbbi virágporát hordták be a méhek egy bajorországi kísérleti telepről. Arról nem hallani, hogy kitárcsázták volna a fél tartományt, az egyébként megporzásra alkalmatlan virágpor miatt. Kérdések merülnek fel az emberben, például, hogy mit keres egy méhészet és egy kísérleti telep egymástól mintegy 500 méterre. Ennél persze nagyságrendekkel súlyosabb kérdés, hogy miután Argentína és Kína (mindkettő "GM barát") az EU két legnagyobb méz beszállítója, hogyan fog ebből kihátrálni a brüsszeli bürokrácia.
A témára kíváncsiak itt részletesebben tájékozódhatnak.

Újabb botrány készülőben!

A már hetek óta keringő pletykák után az OMME kiadott egy közleményt (vagy inkább figyelmeztetést), hogy brazil nádcukor (is) kerül a magyar kristálycukros zacskókba. Ez önmagában még nem volna égbekiáltó bűn, hiszen a nádcukor előállítási költségei a répacukorénak töredékébe kerülnek, így valamivel olcsóbban kerülhet forgalomba. Csakhogy ha nem jelölik a csomagoláson, hogy nádcukrot is tartalmaz, és - lássuk be, viccesen nézne ki közös kolumnában a Magyar Cukor Zrt. és a nádcukor (bár a dél-amerikai piros(fehérzöld)paprika és a makói kínai fokhagyma után már keveseket késztetne szemöldökráncolásra) - akkor erre az "adjunkolcsócukrotazembereknek" akcióra rámehet a magyar méz.

Itt kell rövid magyarázatként hozzáfűznöm, hogy az egyszikű és kétszikű növények cukrai nagyban különböznek. (Gyengébbek kedvéért: az egyszikűek csírázásakor a magból nem kettő, csak egy sziklevél bújik elő). Mivel azonban méheink kizárólag kétszikű növények nektárját hordják, és nyár végén a répacukorral is kétszikű típusú cukrokat etetünk, így egyszikűek cukrainak (eddig) semmi keresnivalója (nem volt) a kaptárban.
Ezek után nem igényel nagy fantáziát, hogy mikor fogják kimutatni a magyar "zéró toleranciás" laborok a "mézhamisítást", azaz az idegen cukrok jelenlétét. Ide tartozik még, hogy egy mézet vizsgáló vegyész megfogalmazása szerint az egyszikű cukor jelenlétének kimutatása a mézből olyan nyilvánvaló és egyszerű, mintha két pohár tiszta vízből az egyikbe egy szem kálium-permanganátot pottyantanánk.
Gyanús nekem, hogy a permanganát szemcse már a poharunkban van, és csak idő kérdése, hogy mikor fogjuk a poharat a szánkhoz emelni és  rápillantva elszörnyülködni azon, hogy már megint elbarmoltunk valamit...      

Helyzet van!

Méhegészségügyi zárlat alatt van Kecskemét nagy része, ezekben a hetekben a méhegészségügyi felelősök bővített létszámmal (magam vagyok a bővítmény) rendkívüli ellenőrzést tartanak a zónán belüli méhészetekben, minden méhcsalád minden lépét érintően, hogy a hatvan nap leteltével, még idén ősszel feloldható legyen a vándorlási ill. eladás-vételi tilalom. Az ok természetesen a félelmetes nyúlós költésrothadás, melyet a kör közepén létezett méhészetből laborba beküldött minták alapján mutattak ki.

A körön belül zárlat alá kerültek a méhesek

Megint méhek a hírekben

Az EU malmai lassan őrölnek, Brüsszelben szakmai értekezlet folyt a növényvédőszerek forgalomba hozatalának tervezett módosításairól, az EP Mezőgazdasági Bizottságában Tabajdi Csaba bemutatta az Európai Unió méhészeti ágazatának helyzetéről készített jelentését.
Persze vannak, akik már megtalálni vélik a megoldást a tömeges világméretű méhpusztulásra is ún. szuperméhek kitenyésztésével...

Reális kép az irreális mézpiacról

"...hiába ad bárki is ésszerű, reális képet a mézpiacról, ez a kép nem befolyásolja a hazánkban sajnos döntő többségben méhészkedő olyan emberek piaci magatartását, akik nem gazdasági alapon méhészkednek: kényszerhelyzetben vannak, vagy „csak úgy” tartják a méheket. Ami bejön a családi háztartásba a méz eladásából, azt „talált” pénzként kezelik. Nem igazán érdekli őket a felvásárlási ár mértéke. Ezzel irreálissá teszik a piacot, és így jóval a valódi ár alatt kezdődik a mézfelvásárlás."
"... kedves méhésztárs, tudnia kell, hogy még a termelési szezon zajlik, az optimális értékesítési időszak majd csak később kezdődik. Aki az optimális értékesítési időszak előtt értékesíti áruját, az soha sem fogja megkapni annak valós értékét." (OMME Intéző Bizottság)

Éppen egy posztot szerettem volna írni a mézpiac anomáliáiról, amikor rábukkantam erre a remek írásra. Ajánlom hát mindenkinek.

Mikrogrammok, újságcikkek, és a Galamus

Szakmai szempontból fontos vita folyik ezekben a hónapokban arról, hogy vonatkozzanak-e ránk is az EU-ban megállapított mézvizsgálati határértékek, vagy ebben az esetben is katolikusabbak leszünk a pápánál.
Antibiotikum szermaradvány határértékekről van szó, amelyek a hús, a tej, és sok más élelmiszer esetében meghatározottak, tudniillik hogy mekkora az a mennyiség ami nem minősül veszélyesnek. 
Számomra egyáltalán nem okozott meglepetést, hogy amikor a méhészek petícióval fordultak a minisztériumhoz az egyenlő elbírálás érdekében, az eseményt kísérő cikkek hatására felkapta fejét a bulvársajtó is. Elindult a porkavarás, mint az lenni szokott.
De nézzük csak, mekkora mennyiségről is beszélünk? Hát mikrogrammnyi mennyiségekről. Azaz 0,000000001g=1µg. Kisebb homokszem = 0,063 mm szemcseátmérő, 3 mikrogramm.
Körülbelül, mint egy porszem a levesben. És hogy kerülhet egy porszemnyi antibiotikum a méhész mézébe? Hát fogalmazzunk úgy, hogy aki nagyon ugrál, annak könnyen belefújhatja valami szél, vagy mi.
Vagy ha aszályos nyarakon méheink virágpor híján mondjuk a néhány kilométerre kitett csirketápról (apropos, és a csirkék?) gondolják biztosítani a fehérjepótlást, mégis mi volna a teendőnk?
És a nagyságos Minisztérium nem tárgyal. A mézről nem. Mert ez elvi kérdés, mármint a nulla tolerancia ugyebár. Mikszáth büszke lenne.
És hogyha ez nem volna még elég, nem kellett sokáig várni, és betette a patás lábát a politika is, "civil" köntösben, persze. Megjelent a Galamuson egy írás, amelyben megérezve a helyzet veszélytelenségét, nagy bátran előlopakodott az "entellektüell", hogy végre belerúghasson egy jóízűt a földön fekvő mezőgazdaságunkba. Esetleges szövegértelmezési problémáitól nem zavartatva tartotta magát a hadviselés szabályaihoz, és forráskritika helyett rögtön tüzelt, amint megérezte a pillanatot.
Mert hát, ahogy írja: "a szabály az szabály".

Keserédes hírek a mézpiacról

(forrás: penzcentrum.hu)

MÉG MINDIG problemás_mézek_a_magyar_boltok_polcain!