Méhzümmögés-diagnosztika 2. (DIY edition)

Ha elég ügyesen tartjuk a kijáróhoz, hallhatjuk a megnyugtató zúgást.

Méhzümmögés-diagnosztika

A méhzúgás a méhésztudomány eddig viszonylag keveset vizsgált területének számított. Most Skócia-szerte mintegy 70 méhkaptárban mérik, rögzítik és analizálják a méhzümmögést.

A figyelőegység ötlete Huw Evans fejéből pattant ki, aki elektronikai mérnökből lett méhésszé. Elmondása szerint a kíváncsiság, hogy megtudja mi játszódik le egy méhcsaládban, néhány rajzani készülő családdal való rossz tapasztalat hatására erősödött fel benne. Evans úr ismerte Eddie Woods, a BBC hangmérnökének az 1950-es években végzett munkásságát, aki a kaptáron belüli hangok analizálására képes eszközt fejlesztett ki.
Mr. Woods állítása szerint, a méhészek által végzett kaptárbontások 90%-a felesleges, mivel a méhcsaládok  többnyire nem igényelnek beavatkozást és a felesleges munkálatok a méhek stresszelésével és a méztermelés visszavetésével járnak. Az általa "apidictor"-nak elnevezett készüléket a beteg, éhező vagy rajzás előtti állapotban lévő családok kiszűrésére készítette. Hátránya azonban az volt, hogy a méhésznek egyszer mégis meg kellett nyitnia a kaptárt, hogy a megfigyelő mikrofont elhelyezhesse.
Mr. Evans készüléke lényegében az apidictor digitális jelfeldolgozókkal korszerűsített továbbfejlesztése, a  különböző zümmögések között differenciálni képes speciális algoritmusokat használ. "A kaptáron belül minden munkafolyamatot más-más hanggal kísérnek a méhek. Tehát ha meg tudjuk hallgatni, és lehetőség szerint elemeire bontani egy kaptárban képződő zajokat, akkor sokat megtudhatunk az adott méhcsalád belső dinamikájáról. Első szándék szerint a rajzás megelőzésére, előrejelzésére használtuk, de az adatok elemzésekor egyéb érdekességekre is bukkantunk. Az adatokból következtethetünk a méhcsalád erősségére, egészségi állapotára, a növekedés dinamikájára és az esetleges rajzási szándékra is." A figyelőegység, amely nem nagyobb egy iPhone-nál (a képen a lapos fekete doboz), rendszeres időközönként méri a fészek hőmérsékletét és a méhek hangját. Az adatok egy központi egységbe kerülnek, amely több jeladó adatait gyűjti be, majd a mobilhálózaton keresztül küldi tovább őket egy szerverre olyan mérésekkel együtt, mint pl. a kinti hőmérséklet.  "Jeladóink arra is lehetőséget nyújtanak, hogy az egyes kaptárak fejlődését külön is figyelemmel kísérhessük, különös tekintettel az évszakok változásaira, illetve az alkalmazott kezelések hatásaira."

Forrás: http://www.bbc.co.uk/news/technology-16114890

Mr. Evans megfigyelései szerint egy beteg méhcsalád hangja jelentősen különbözik az egészségesétől. A betegségek hang szerinti megkülönböztetése még folyamatban van. A méheknek nincs ugyan fülük, mégis a zümmögés fontos szerepet tölt be egy család együttélésében; ezt támasztja alá az is, hogy a lépeket gyakran alakítgatják át, a rezgések optimális terjedése érdekében. A kaptár sötétjében a látás korlátozott és a kémiai jeladás lassú, így a hangok szerepe lényegesen felértékelődik. Előreláthatólag jelentős felfedezések várhatók még ezen a kevéssé ismert területen.

Az eredeti cikk elolvasható a BBC News online oldalán.