A következő címkéjű bejegyzések mutatása: akác. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: akác. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. május 22., szerda
2013. május 15., szerda
2013. április 28., vasárnap
2012. április 17., kedd
Akácvirágot találtam
Ma bejártuk a környék akácerdeit és élő virágzatot egy ház falához hajló ágon találtam azokon kívül, amiket a távcsővel láttam a magas fák hegyében.
2012. április 10., kedd
Hajnali fagy
Késő délelőttre az akácrügyek szürkés-barnás színűre váltottak és fűrészporszerűen szétmorzsolódtak az ujjaim között...
2011. május 17., kedd
Méhzsongás és akácillat
Célba értünk. A célszalag átszakítva, most már mindenki az eredményjelző táblát figyeli...
Megtettünk minden lehetségeset, innen az időjárás kezében vagyunk. Csüggünk a meteorológiai előrejelzéseken, figyeljük, hogy mozdul-e a kaptármérleg mutatója. A fagy 3-4 m magasságig hatolt a környéken, az öreg, magas fákban bízunk. Méhész-szlengben ezt hívják "kalapos akácnak", amikor csak a fák tetején marad virág. A nektár nagy részét fagyás nélkül is ezek a virágok biztosítanák, hiszen ezek kapják a legtöbb fényt és meleget az erdőben. És a nektárképződéshez ezek nagyon fontos hozzávalók. Az akác szubmediterrán növényként kedveli a meleget, földrajzi előfordulása nagyjából a szőlőjével esik egybe. Szeszélyes mézelő, 25 C fok meleg és magas páratartalom kell neki. A nyílás első napjaiban, ha megkóstoljuk az akácvirágot, már érezni benne a nektárt, de még gumiszerűen erős, a méhecske nem tud belebújni. Az erős szél kiszáríthatja a virágot, és miután megtört, megpuhult kissé, leverheti egy zivatar, ami májusban nem ritkaság mifelénk.
Összefoglalva hát, soktényezős, összetett jelenség az akác mézelése, és mivel a méhész jövedelmének nagy részét ez biztosítja (ha biztosítja), jó néhány ősz hajszállal gyarapszik ilyenkor a méhészkalap alatti terület.
Megtettünk minden lehetségeset, innen az időjárás kezében vagyunk. Csüggünk a meteorológiai előrejelzéseken, figyeljük, hogy mozdul-e a kaptármérleg mutatója. A fagy 3-4 m magasságig hatolt a környéken, az öreg, magas fákban bízunk. Méhész-szlengben ezt hívják "kalapos akácnak", amikor csak a fák tetején marad virág. A nektár nagy részét fagyás nélkül is ezek a virágok biztosítanák, hiszen ezek kapják a legtöbb fényt és meleget az erdőben. És a nektárképződéshez ezek nagyon fontos hozzávalók. Az akác szubmediterrán növényként kedveli a meleget, földrajzi előfordulása nagyjából a szőlőjével esik egybe. Szeszélyes mézelő, 25 C fok meleg és magas páratartalom kell neki. A nyílás első napjaiban, ha megkóstoljuk az akácvirágot, már érezni benne a nektárt, de még gumiszerűen erős, a méhecske nem tud belebújni. Az erős szél kiszáríthatja a virágot, és miután megtört, megpuhult kissé, leverheti egy zivatar, ami májusban nem ritkaság mifelénk.
Összefoglalva hát, soktényezős, összetett jelenség az akác mézelése, és mivel a méhész jövedelmének nagy részét ez biztosítja (ha biztosítja), jó néhány ősz hajszállal gyarapszik ilyenkor a méhészkalap alatti terület.
2011. május 11., szerda
2011. május 1., vasárnap
2011. április 13., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







