Az első és legfontosabb szabály: ne csapkodjunk!
És általában - ne ingereljük a méheket. Sajnos a méhek társadalmában, mint már korábban írtam róla, az egyén igen kis értékkel bír. Egy méhcsalád jelent egy egységet, egyedeinek össztömege, egészségi állapota a fő meghatározója. A méhésznek is úgy kell gondolnia a családra mint egy önálló szervezetre. A méhcsalád könnyedén feláldozza néhány egyedét az önvédelem érdekében (főleg úgy, hogy naponta 1500-2000 méhecske születik). Az erős támadó (vagy inkább védekező) ösztön kizáró tulajdonság a tenyésztésben, a szelekciónál.
Öreg méhészek ugyanakkor egyenes arányosságot látnak az agresszivitás és a jó mézgyűjtő képesség között. Mégis, mindenkinek könnyebb szelíd családokkal dolgozni.
Itt a tavasz, a kertekben virágba borulnak a gyümölcsfák, és jön a húsvéti locsolkodás. Ez bizony konfliktusok forrását jelenti a méh-ember együttélésben. Ugyanis a méh egyik legkifinomultabb érzékelése a szaglás, és az erős parfümök kavalkádját személyes sértésként éli meg. Azt hiszem, az erős illatok okozzák a legtöbb méhtámadást.
A csapkodásról, kapkodásról, hirtelen mozdulatokról mindenkit lebeszélnék, a méhek rosszul reagálják le!
Személy szerint, a legtöbb szúrást a ruhaujjba, hajba, (mi több, nadrágszárba,) belegabalyodó rémült méhecskétől kapom.
 | ||
| forrás: Mézelő méhek biológiája - képekben (KÁTKI 2001) |
Mindenki tudja, hogy a darazsakkal ellentétben, a méhek fullánkja beleakad az emberi vagy állati hámba. A fullánk külön idegdúccal rendelkezik, és amikor a fullánkkal és a méreghólyaggal együtt kiszakad a méh testéből, akkor az idegdúc még kipumpálja a maradék mérget a hólyagból. Ezért is tanácsos gyorsan megszabadulni a fullánktól, éspedig anélkül, hogy megfognánk vagy összecsippentenénk a hólyagot (ezzel magunk segítve a méreg kiürülését), inkább oldal irányból pöcköljük ki égő fájdalmak között a sebből. Azért is kell gyorsan cselekedni, mert a bennszakadt fullánk méhméreg illatot árasztva kitűnő nyomjelzőként szolgál a következő támadók tucatjainak.
A színekre csak mérsékelten reagál a háziméh, bár tapasztalataim szerint a sárga szín vonzza őket, de nem támadólag, inkább csak kíváncsian közelednek hozzá. Erdélyi méhészek gyakran tartanak kutyát a méhes-lakókocsijuk alatt (talán a medve miatt), és tőlük hallottam, hogy a fehér kutyát megtűrik, míg a feketét megtámadják a méhek.
Vándortanyahely kereséskor a méhész igyekszik olyan lepakoló helyet találni, ahol a méhek útja a legelőre biztosított (nem keresztezik azt járókelők), és a kockázatok minél inkább kizárhatóak. Kockázatot jelent pl. a kisgyerekek, a ló, vagy a libák jelenléte.
A helyi reakció (pirosodás, feldagadás) nem jelent feltétlenül allergiás tünetet, ám ha torokfájás, légcsőszűkület, vagy nyelvdagadás jelentkezik, azonnal forduljunk (mit forduljunk - rohanjunk) orvoshoz.
Csak hogy világos legyen, a méhszúrás a méhésznek is fáj, legfeljebb nem dagad fel. Néhány száz szúrás után ezt szinte bárki elmondhatja magáról. Húsz év után is a tavaszi első szúrások bepirosodnak, és előfordul, hogy itt-ott viszket valamelyik nyirokcsomóm is (napi 50 szúrás felett). Tudom, hogy kell úgy megfogni a méhecskét, hogy ne szúrjon meg, de én is mindig arcvédőt veszek a méhesben, és mosolygok, ha olyan képet látok, ahol védőfelszerelés nélkül vitézkednek.
Néhány jótanács a végére:
Szeles időben a méhek alacsonyabb röppályára kényszerülnek, így megnövekszik a frontális ütközésveszély.
A méhecske zuhanóbombázóként támad, és ha elvéti, vagy nem talál tiszta felületet, újra a magasba emelkedik, hogy ismét lecsaphasson. Ezért érdemes lomb alá, bokor tövéhez menekülni, így a célra forduláskor szem elől téveszthet minket. A hajba, vagy ruhába akadt méhecskét hirtelen és határozott tapsoló vagy szorító mozdulattal kell ártalmatlanná tenni. Figyelem, a látszólag halott méhecskék is szúrnak! Ezt kislányaim tanúsíthatják.
És legvégül, hogy a méhész családjának sem könnyű: amerikai szakirodalomban olvastam, hogy a méhészek ruháján hazahordott porrá száradt méhméreg molekulák belélegezve gyakran "megágyaznak" a gyerekek későbbi méhméreg-allergiás reakciójának, ami egy méhész családban naaagy szííívás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése