Igen, a munka az, ami leginkább jellemzi kedvenceinket. Mint minden társadalmi szerveződésben, itt is munkamegosztás van, és itt is a női egyedekre épül a rendszer. Hiszen nemcsak a méhanya, de a dolgozó is nőivarú. Itt egy család képezi az egységet, és ha megfelelő számú egészséges egyed alkotja, tökéletes működésre képes, ami nem csak az önfenntartást, hanem a szaporodást is biztosítja ennél a tökéletesen programozott, tűéles érzékeléssel és ösztönökkel ellátott fajnál.
Lássuk hát közelebbről ezt a matriarchális berendezkedésű társadalmat:
A legnépesebb "társadalmi osztályt" a dolgozók alkotják, minden belső és külső munkát ők végeznek(lásd még: marxizmus). A legegyszerűbb áttekintést korosztály szerinti metszettel kaphatjuk róluk. 21 nap után bújnak ki a bábingből, és aktív életük nagy részét, 3 hetet töltenek belső munkával, főként a következő generációk etetésével. Az álca 3 napra kel ki a petéből és 6 napig táplálkozik, majd bebábozódik és átalakul. Az álcák fejlettségüktől függően változó összetételű táplálékot kapnak, így bizonyos korú dolgozók csak bizonyos korú álcákat etethetnek. Életük utolsó 2 hetét gyűjtéssel töltik, szakadatlanul röpködnek, akár 4 km-re is eltávolodnak. Első kirepülésük alkalmával történik a "tájolás". Ilyenkor a méhecske a kijárója felé fordulva röpköd, és fokozatosan, egyre nagyobb köröket repülve "lefényképezi" magának a röpnyílást és annak környezetét. Ez a folyamat nem csak a fiataloknál, de a vándoroltatás során az új hely miatt az egész társulat esetében megtörténik. Remek látvány egy-egy fárasztó éjszakai út és hajnali lepakolás után a milliónyi méhecske tánca a reggeli akácillatban.
Központban a legfontosabb szereplő van, a méhanya. Feromonjával, az "anyatermékkel" jelenlétét jelzi, megnyugtatja vele a dolgozókat. Különleges táplálékot kap, és élete nagy részét petézéssel tölti. Csak 16 napot tölt a bölcsőben. Néhány nap múlva kirepül és bepárzik. Ez a levegőben történik, ahol a herék tömege üldözi, és a leggyorsabbak érik utol és pározzák be. Párzás közben a here ivarszerve az anyában marad (jaj!), benne az elkövetkező néhány évre elegendő hímivarsejttel. Petézéskor a potrohát a sejtbe préseli, a sejt oldalának nyomása kiszabadít egy hímivarsejtet is párhuzamosan az anya saját petesejtjével. A szabálytalan alakú, általában a lépek szélén található nagyobb sejtek esetén csak a méhanya örökítőanyaga kerül a sejt aljára. Ebből születik majd a here, akinek így csak egy kromoszóma készlet jut (haploid lesz). Nincs neki apukája. Herepetézővé válhat még az anya, ha elfogy a hímivarsejt, vagy betegség okán.
A herék képviselik a hímnemet, a szaporodáson kívül másra nem alkalmasak, viszont kozmopoliták, bármely kaptárba bejáratosak (remekül terjesztik a betegségeket). A teljes népességnek csak töredékét teszik ki, túlzott jelenlétük egy kaptárban jelzi a méhész számára a megbomlott egyensúlyt. 24 napig tart amíg kifejlődik, cserében szép nagyra nő. Nyár végén, ha a táplálék bőség visszaesik, megszorító intézkedések gyanánt a dolgozók beszorítják a heréket a kaptár sarkába, ahol felváltva őrzik őket, és ha az éhezéstől kellően legyengültek, kihordják őket a kaptárból. Sic transit gloria mundi.
Végül ajánlom ezt a képet férfi méhésztársaim figyelmébe. Egy matriarchális korból maradt ránk.
Nagyon jó lett az irás,gratulálok.Csak a teljesség igénye miatt javítsd, hogy az anya nem csak 1 herével,hanem többel is párosodik.
VálaszTörlésOtt a pont, köszi
VálaszTörlés