Tarlóvirág (Stachys annua)

Aratás után virágzik, a júliusi esők segítik a nektártermelését, a tárcsázás

 

kevésbé...

Valaha pergethető mennyiségű nektárt adott.

Méheink túlélték az évtized viharát

A Balaton partjáról izgultunk a kecskeméti otthonunk és méhállományunk épségéért,

persze, viharfelhőkkel...

...és nappali sötétséggel ott is találkoztunk.

Újra fák tetején a méhecskék

Virágzik a mézesfa...

...és a japánakác.

Megint méhek a hírekben

Az EU malmai lassan őrölnek, Brüsszelben szakmai értekezlet folyt a növényvédőszerek forgalomba hozatalának tervezett módosításairól, az EP Mezőgazdasági Bizottságában Tabajdi Csaba bemutatta az Európai Unió méhészeti ágazatának helyzetéről készített jelentését.
Persze vannak, akik már megtalálni vélik a megoldást a tömeges világméretű méhpusztulásra is ún. szuperméhek kitenyésztésével...

Varroa

Teljes nevén Varroa destructor (vagy közismertebben: ázsiai méhatka), és ez a név félelmetesen hangzik a méhész fülének.

Megjelenésével gyakorlatilag új időszámítás indult a modern méhészkedésben. Ma már elképzelhetetlenül egyszerűnek tűnik az atka előtti idők méhészkedése, amikor még nem kellett állandó harcot folytatni az atkaszám visszaszorításáért. Mint minden parazita/kórokozó, váratlan megjelenésével nagy károkat tud okozni, amíg kialakul egy (vagy több) védekezési technológia. Ám mi, magyarok ezt még überelni is tudtuk. 

"A fiatalabb korosztály nem tudja, hogy az ázsiai méhatka fertőzés ellen 1983- ban az állategészségügyi hatóság engedélyezte, hogy a Hungaronektár magyar szabadalom alapján gyártsa az egyébként hatásos, amitráz-tartalmú Varrescens füstőlőcsíkot. A Hungaronektár 1986–1987-ben megváltoztatta a gyártási technológiát, és így nedvesen került a PVC fóliazacskóba az amitrázos csík. Az amitráz nedvességre és hőre bomlékony, ezért a felhasználás idejére nagyon sok értékesített tétel teljesen hatástalan volt. A hatóság sem állt a helyzet magaslatán, hiszen a hatástalan csíksorozatok már 1986 nyarán megjelentek. Ennek eredménye volt a ’87 nyári, őszi, téli, a későbbi felmérés szerint 20-30%-os teljes méhcsaládpusztulás, és ugyanennyi méhcsalád erős legyengülése." írja dr. Vicze Ernőre emlékező cikkében Dr. Cserényi Péter. Persze azóta nem csak a magyar méhpopulációt vitte földre, de Nyugat Európában is a mai napig gyakran az atka tizedeli meg az állományokat. De miért is áll a nyolcvanas évek eleje óta még mindig nyerésre ellenünk az atka (vagy legjobb esetben is egyenlíteni tudunk néha-néha)? Mert kettős szorításban leledzünk mi méhészek: egyik oldalról a méhcsaládjaink egészségéért aggódunk télen-nyáron, míg másik oldalról a szermaradványok után kutató laborok vizsgálják minden létező és elképzelt vegyszer- és cukormolekulákra kihegyezett műszereikkel mézeinket. Így - vékony jégen tipegve, lehullott atkákat számolgatva, kezelési időpontokat egymással egyeztetve, reménykedve, hogy nem alakult még ki rezisztencia az általunk használt (egy-két tényleg hatékony) vegyszer iránt - telnek éveink, miközben a Földteke másik oldalán VSH (Varroa sensitive hygiene) tulajdonságot továbbörökítő méhanyákat hirdetnek eladásra, melyeknek családjai kiszimatolják a fedett fiasításban rejtőző atkát és felbontván a fedelet, megszabadulnak tőle.

forrás: http://www.barnstablebeekeepers.org/resources/library.html

A végére szeretném idecitálni Dr. Hegedűs Dénes örök érvényűjét:

"Az atka vak, süket, és néha lerágott lábú, sánta jószág, mégis jobban eligazodik a méhészetben, mint maga a méhész"

„Méhdongás nélkül mézet nem vehetni..."

Friss napraforgóméz az üvegben!

"NAPRAFORGÓMÉZ - aranysárga, később sötétedő. Hamar kristályos és folyékony fázisra válik szét. Krémmézzé alakítva kellemes csemege. SÜTÉSRE KIVÁLÓAN ALKALMAS." (OMME kiadvány)

A kék anyák nem hagyják magukat kiszorítani

A napraforgó virágpora szép sárgára festi a dolgozók "bundáját"

Ha július, akkor napraforgó!

Méhészetünkben a július hónap meghatározó méhlegelője a napraforgó. Régi könyvek nem sokra becsülik, a mézét értéktelennek tartják, és túl sok hátrányára hívják fel a figyelmet a kevés előnyével szemben. Azóta persze sokat változtak az idők, és velük a nyár közepi legelők választéka. Azokról a régi időkről beszélek, amikor a júliusi  étlapon még sokféle virág, köztük pohánka, kígyószisz, és főleg tisztesfű szerepelt.
Mi már megbecsüljük a napraforgót, pedig ha mérlegre tesszük, a hátrányok serpenyőjében még mindig több minden nyom a latban:

• A már említett "alacsony értékű" méz, amely kristályosodáskor hajlamos kettéválni a sejtekben, alul sűrű és felül híg részre, így teljesen alkalmatlanná válva téli eleség gyanánt. (Viszont jellegzetes ízével és illatával a friss napraforgó méz igazi csemege.)
• A nap nem minden szakában mézel, nagy melegben nem termel nektárt, így jellemzően a déli órákban leáll a hordás. Ennél súlyosabb gond azonban - ami a repcén is tapasztalható - hogy a méhecskének nem garantált a visszatéréshez elegendő "üzemanyag".
• A virágzás menetének jellemzője, hogy a tányér külső szélén kezdődik el, és néhány naponta néhány soronként sárgul ki fokozatosan a közép felé tartva. Míg a külső régiókban szép nagy virágokat és sok virágport hoz, addig a satnyább belső virágok igen ragacsos anyagot választanak ki, ami szó szerint epilálja a méheket, amikor megpróbálnak megszabadulni tőle. Szakírók szerint ez a méh élettartamát is megrövidíti, mindenesetre csúnya fekete dolgozókat eredményez.
• Végül én még idesorolnám azt a tapasztalatom, hogy hirtelen nagy mennyiségű nektár behordása esetén könnyen telerakhatják a fészket, ahol a következő nemzedékeknek lenne a helyük, ezzel a család elnéptelenedését vetítve előre.

 
Az ember nem szívesen zavarná őket kaptárbontogatással, tudván, hogy a napraforgó tábla mellé a legjobb helyre hozta méheit, és a csábító szirénhangok Balatonról meg nyaralásról énekelnek már az évnek ebben a szakában. Mégis észben kell tartanunk, hogy előfordulhat, ez az utolsó olyan időszaka az évnek, amikor a friss nektár és virágpor hordás olyan kedvező körülményeket teremthet, hogy könnyedén elvégezhetjük az olyan beavatkozásokat (anyacserék, fészekrendezés, stb.), amelyeket később, egy esetleges aszályos nyárutó igencsak izzadtságszagúvá változtathat.