Augusztusi tennivalók a méhesben

Elérkezett az augusztus, és alig csökkent valamicskét a tennivalók mennyisége. Utolsó nagy nekibuzdulással sikerült elvenni a napraforgómézet a kaptáraktól. A folyékony aranyként sárgálló sűrű méz hordókban sorakozva várja, hogy gazdát cseréljen. Az idei utolsó pergetés nem csak egyszerű mézelvételt jelentett, hanem a betelelés első lépése is volt egyben. Felmérésre került a családok népessége, a fias keretek mennyisége, és a mézkészlet mérete is. A "könnyűnek találtatott" családokat összevonom a következő napokban, hiszen a cél az, hogy gond nélkül átvészeljék a következő telet úgy, hogy tavasszal minél nagyobb népességgel indulhasson be az élet a kaptárakban. Kivételt képeznek - korlátozott mennyiségben - az idén készült rajok, a felmerülő anyahiány esetén bármikor bevethető tartalék családok. Népes, egészséges családokkal való beteleléssel a jövő évi szezonunk sikerének felét biztosíthatjuk. 

Elmondhatjuk tehát, hogy az utolsó pergetéssel megkezdtük a következő méhészeti évet.

Néhai kedves barátom szavaival élve: mézcentrikus méhészkedésről méhcentrikus méhészkedésre térünk át.

Lényegében minden augusztusi intézkedésünk azért történik, hogy minél tovább fenntartsuk a nagyméretű fiasítás nevelést a családoknál. Ennek érdekében takarjuk le a kaptáron belül a fészket - azokat a lépeket, melyeken a fiasítás található - így elérjük, hogy hőmérséklet különbség alakul ki a kaptárban, és az anya mindig a melegebb részt fogja választani. Ugyancsak a petézés folyamatossága érdekében elkezdjük a serkentő (kis mennyiségű és nem túl sűrű szörppel történő) etetést.

A tarlóvirág virágporától válnak "csillagos homlokúvá" méhecskéink

Persze, messze még a nyár vége, és bár az időjárás lehet aszályos vagy őszies is akár egy hónapon belül, nem kell lemondani a még bejövő virágporról, amit a nyári virágokról gyűjtenek szorgos dolgozóink.